Kecel Május 1. tér 13.

A tanulmány eredménye, összefoglalása, a projekt létjogosultságának alátámasztása, konklúzió

A Határon Átnyúló Agrárgazdasági Fejlesztési Program elnevezésű, C-AGRO-Dev HUSRB/1602/41/0167 azonosítóval ellátott Projekten belül elkészült tanulmány legfőbb célkitűzése a következő volt: valós helyzetképet kapni az érintett magyarországi-szerbiai határtérség mezőgazdaságának és gazdálkodóinak helyzetéről a rendelkezésre álló szekunder adatok, és egy primer kutatás keretében elvégzett online kérdőíves felmérés segítségével. A célcsoport, vagyis a térségben tevékenykedő gazdálkodó, illetve élelmiszerfeldolgozással foglalkozó – elsősorban fiatalabb, nyitott – réteg elérésében a Projekt Vezető Kedvezményezettje, a T.G. - Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium és a két szerbiai Kedvezményezett: a Pro Scientia Naturae Alapítvány és a Szabadkai Műszaki Egyetem intézményei voltak segítségünkre, továbbá az itt felsorolt partnerek kutatói szolgáltattak értékes infomációkat, adatokat a tanulmány többi részéhez is.

A felmérés egy összeségében 45 kérdésből álló interneten elérhető kérdőív segítségével történt, mivel úgy gondoltuk, hogy célcsoportunk elérésének ez a leghatékonyabb módja, amely egyben gyors és környezetbarát megoldást is jelent; a többszáz potenciális válaszadónak kiküldött kérdőívet végül 112-en töltötték ki.

A Projekt keretében megvalósuló Új Gazda Akadémia oktatása, illetve a létrejövő e-learning tartalmak szempontjából a tanulmány legfontosabb eredményei, tanulságai a következők voltak.

Az összes válaszadó 71 %-a a 45 év alatti korosztályból került ki, ami azt jelzi, hogy többségében az elérni kívánt korcsoport válaszolt kérdéseinkre, de az idősebb korosztály tapasztalatai és helyzete is lényeges információkkal szolgált számunkra. Ráadásul közel fele arányban, azaz 44 %-ban hölgyek töltötték ki a kérdőívet, ami azért fontos, mert a C-AGRO-Dev Projekt prioritásai között szerepel, hogy nők és férfiak egyaránt jelentkezzenek az ingyenes mezőgazdasági képzésekre az esélyegyenlőség és non-diszkrimináció elvei mentén, emiatt a nők bevonása a programba kiemelt célnak tekinthető.

A válaszadók 31 %-ának nincs semmiféle mezőgazdasági képesítése, további 27 % pedig tanfolyamokon sajátított el gazdálkodáshoz vagy élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges ismereteket, vagy szerzett ilyen irányú képesítést; ami azt mutatja, hogy van potenciál a Projekt keretén belül megvalósuló oktatásban. Ami külön szerencsés, hogy a gazdák által felsorolt helységnevek alapján – ahol a gazdaságuk található – a Projekten belül létrejövő képzéssel elérhetővé válik több olyan településen lakó is a régióban, ahol a lakosság száma 5 000 fő alatti, és ahol a munka- és pénzkereseti lehetőségek száma általában szerényebb.

A felmérésben résztvevő magyarországi gazdálkodóknak szinte pontosan a fele (48 %) őstermelőként gazdálkodik, további 35 %-uk egyéni vállalkozó, és 19 %-uk gazdálkodik csupán társas vállalkozás: Bt. vagy Kft. formájában. Úgy tűnik, hasonló a helyzet a szomszédos országban is, ugyanis a szerbiai válaszadók közül a családi mezőgazdasági vállalkozás formájában tevékenykedők aránya 74 % a többi típusú vállalkozással összevetve.

A gazdálkodók többsége, azaz 52 %-a gyümölcstermesztéssel, további 44 %-uk szántóföldi termesztéssel foglalkozik, a dobogó harmadik helyén pedig a zöldségtermesztés áll 27 %-kal. Az állattartásra vonatkozó válaszokból az derült ki, hogy az 53 %-os többség tart baromfit, őket követik ugyanazzal az aránnyal, 29 %-kal a sertés- és birkatenyésztők, és 27 %-os a szarvasmarhát tartók aránya.

A megművelt területre vonatkozó feleletek azt tárták fel, hogy az összes válaszadó között a 10 hektár alatti területet művelők aránya 59 %, vagyis a többség kisebb területen gazdálkodik. A válaszadók 61,6 %-a saját területen termeszt, 32,3 %-uk saját és bérelt területen is vegyes konstrukcióban.

Fentiekből tehát kitűnik, hogy az érintett gazdálkodók többsége a mikro- és kisvállalkozói körhöz tartozik, többségük családi vállalkozás formájában üzemelteti a gazdaságát, hiszen a válaszadók 58 %-a nyilatkozott úgy, hogy a család más tagja is dolgozik benne, és viszonylag kisméretű – többnyire saját – területen művelnek, illetve relatív kisebb számú állatállományt tartanak.
Nagyon beszédes az a statisztika – és jól tükrözi a tanulmány elején felvázolt problémát –, miszerint kevesen, a válaszadók összesen 11 %-a használja ki az üvegházak, fóliasátrak előnyeit: a szélsőséges időjárási körülmények, kártevők, szezonalitás kiküszöbölésének jó eszközeit. Ezen a területen tehát van bőven potenciális fejlődési-fejlesztési lehetőség, amit a Projekt keretében beszerzésre kerülő zárt, automatizált termesztési rendszer bemutatása remélhetőleg elősegít.

A környezettudatosságot illetően a következő eredmények születtek: az összes válaszadó 27 %-a, vagyis nagyjából egynegyede nem, vagy nem csak hagyományos módon termeszt, tehát kihasználják a biológiai, vagy vegyszermentes, de nem minősített gazdálkodás adta előnyöket, esetleg pusztán természetközelibb gondolkodással rendelkezik. Viszont a gazdálkodók maradék háromnegyed részét is mindenképp érdemes a fenntartható fejlődésről szóló ismeretekkel megcélozni, hogy az „öko” irányba való elmozdulásban ne az ismeretek hiánya jelentse az akadályt. Mindenképp pozitív tendenciát mutat, hogy a válaszadók 70 %-a hasznosítja újra a biológiai hulladékot: nagyobb részük (72 %) talajtápanyag-utánpótlásra használja azt, további 53 %-uk pedig komposztál is.

A tanulmányhoz készült kérdőív segítségével azt is megtudhattuk, hogy használnak-e megújuló energiát (például napelem, geotermikus hő) a gazdák. Nem túl biztató adat, hogy 13 %-uk válaszolt csupán igennel. Ezen a téren tehát van mit fejlődni, napjainkban rengeteg szó esik arról, hogy mennyi előnnyel jár a természet erőinek jobb kihasználása, mennyivel környezetbarátabb, és hosszabb távon gazdaságosabb megoldást jelentenek az alternatív energiák. A C-AGRO-Dev Projekt fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagegységének mindenképp fontos szerepe van ezen lehetőségek megismertetésében és népszerűsítésében.

Ha a termékek pontos értékesítési helyét szeretnénk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb arányban, 26 %-ban helyben háznál értékesítenek a gazdák, 22 %-uk helyi piacon, 14 % valamilyen termékértékesítő szövetkezeten, termelői csoporton keresztül, 14 %-uk a nagykereskedelemben, 5 %-uk pedig kiskereskedelemben ad el. Ami mindenképp pozitív irányt mutat, hogy 8 %-os az online csatornán keresztüli értékesítés aránya. A megkérdezettek 17 %-a rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, ők többnyire olyan helyre szállítanak, ahol ezt megkövetelik tőlük az átvevők. A vállalkozói ismeretek modul tananyagában mindenképp érdemes több figyelmet szentelni a modern, online értékesítési és marketing lehetőségek széles tárházának, hogy a gazdák adott esetben bővíteni tudják vásárlói körüket.
A termékek feldolgozására, csomagolására vonatkozó kérdésnél a válaszadók 18 %-a nyilatkozott úgy, hogy foglalkozik ezzel. Az adat világosan mutatja, hogy ebben az irányban van kihasználható potenciál, a feldolgozott, csomagolt termékek sokszor könnyebben értékesíthetőek hosszabb eltarthatóságuk, kellemesebb küllemük miatt, a szezon időszakán túl is eladhatóak, és jóval egyszerűbb a szállításuk is, mert kevésbé sérülékenyek ilyen formában. Éppen ezért fontos a Projekt keretében beszerzendő feldolgozó berendezés bemutatása, és az Új Gazda Akadémia erre épülő kurzusa, hogy szélesebb körben feltárja ezen lehetőségek előnyeit.

Az egyik kiemelt kérdéskör a modern agrártechnológiai eszközök használatával volt kapcsolatos. A gazdák csupán 13 %-a használ ilyet, ami azt igazolja, hogy ez a lehetőség sem kellően kihasznált – a C-AGRO-Dev Projekt egyik legfontosabb célja épp ezen eszközök megismertetése, használatuk bemutatása, hasznosságuk szemléltetése. A válaszadók kicsivel több mint fele, vagyis 53 %-a gazdálkodást támogató szoftvereket használ, 23 %-uk pedig automatizált termesztő rendszert. Ennek tükrében a gyakorlati oktatás egyik fő pillérét jelentő agrármeteorológiai növényvédő-előrejelző állomás bemutatása várhatóan nagy sikernek örvend majd.

Fontos a helyzet további elemzésében, hogy a válaszok 44 %-a tükrözi azt, ha lenne mód ezen eszközök megfinanszírozására, és megtanítanák a használatukat, akkor érdekelné a gazdákat ezek beszerzése, hasonló arányú, 42 %-nyi „talán” válasz érkezett, és csupán 14 % azoknak az aránya, akik kategórikusan kijelentették, hogy ez a lehetőség nem vonzza őket.

A Projekt, és fentebb leírt eszközök megismertetésének szempontjából mindenképp megnyugtató, hogy a válaszadók 17 %-a kiválónak tartja a számítógépes tudását, és a nagy többség is (63 %) jónak ítéli azt. Ez tehát nem jelenthet komoly akadályt a modern infokommunikációs technológiák kiaknázásában. További 19 % elégséges tudással bír, és csupán 1 fő jelölte be azt, hogy komoly nehézségei vannak a géphasználattal. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran használják a gazdálkodók az internetet, előre sejthető módon a válaszadók 95 %-a azt nyilatkozta, hogy napi szinten használja azt, 4 %-uk továbbá heti néhány alkalommal, és csupán 2 %, aki csak havi szinten használja azt. Az internetet a válaszadók 82 %-ban kapcsolattartásra, levelezésre használják, 65 %-ban ismeretszerzésre, böngészésre, 60 %-ban a közösségi oldalakon szörfölnek, 55 %-ban híreket olvasnak, további 48 %-ban használják vállalkozással, munkával kapcsolatos feladatok ellátására, ás 43 %-ban szórakozásra: filmnézésre, zenehallgatásra. Ami a Projekt szempontjából kiemelten lényeges, hogy közülük 36 % használja tanulásra is az online teret, vagyis nem idegen számukra a web alapú oktatás. Ez azért tekinthető pozitívnak, mivel a C-AGRO-Dev Projekt szerves része az e-learning tartalmak létrehozása, ezért fontos ehhez kapcsolódóan a kérdés második fele is, vagyis, hogy el tudják-e azt képzelni, hogy interneten keresztül tanuljanak. Itt is biztató a válaszok aránya, mivel 77 % az „igen” választ adta, míg további 16 % „talán”-nal felelt a kérdésre. Vagyis igen kis számmal bírnak azok, akik erre nem nyitottak, ami csupán a válaszok 6 %-át jelenti. Azt gondolom ezt a statisztikai adatot figyelembe véve a Projektben megvalósuló online oktatásnak is jelentős sikere lehet.
A kérdőív harmincharmadik kérdése nagyon fontos volt a C-AGRO-Dev Projekt egészének szempontjából, hiszen a jövőbeni tervek kapcsán arra a kérdésre is választ vártunk, hogy melyik – a Projektben külön kidolgozásra kerülő – témakörből szeretnének bővebb ismeretekhez jutni az érintettek. A válaszadók azonos arányban, 51 %-ban jelölték meg a modern agrártechnológia illetve feldolgozással kapcsolatos ismeretek iránti érdeklődésüket. Ezt követte a fenntarthatóság és megújuló energiák oktatása iránti igény 46 %-kal, és végül a vállalkozási ismeretek 39 %-ot ért el.

Azt gondolom, ezen adatok mindenképp igazolják az Új Gazda Akadémia létjogosultságát, hiszen a válaszadók fele érdeklődik az iránt, hogy a Projektben megvalósuló képzés által megismerhesse a legújabb mezőgazdasági eszközöket, trendeket, közel ugyanennyi százalék szeretné bővíteni fenntarthatósággal és megújuló energiákkal kapcsolatos ismereteit, és kicsit több mint egyharmaduk szeretné vállalkozási ismereteit növelni.
Fentieket támasztják alá a következő kérdésre adott válaszok is, miszerint a gazdák 79 % -a igennel felelt arra a kérdésre, hogy: „szükségesnek találja-e, hogy Ön vagy a vállalkozásában dolgozók tovább képezzék magukat mezőgazdasági területen?” Vagyis a nagy többség fontosnak tartja, hogy bővítse agrárismereteit.

Az utolsó kérdések egyikénél konkrét válaszokat vártunk azzal kapcsolatban, hogy milyen problémák foglalkoztatják a gazdálkodókat vállalkozásukkal kapcsolatban. A kifejtett vélemények közül a legjellemzőbbek a következők voltak: értékesítéssel kapcsolatos problémák, munkaerő illetve szakemberhiány, az anyagi ráfordítások bizonytalan megtérülése, forráshiány, adminisztrációval kapcsolatos gondok, gazdasági esélyegyenlőség hiánya, túlzott mértékű vegyszerhasználat.

Legvégül azt a kérdést tettük fel, hogy hogyan lehetne vajon még sikeresebbé tenni a mezőgazdasági vállalkozásokat. Erre összesen 40 válasz érkezett, amelyek a következőket hangsúlyozták: támogatások, pályázatok, beruházások, korszerűsítés, gépesítés, automatizálás szükségessége; több agrárismeretre, támogatási információra való igény; piaci lehetőségek bővítése; biztosabb értékesítés; munkaerőgondok csökkentése.

Az eredmények feldolgozásával sikerült tehát az eredeti célunk megvalósítása: valós képet kaptunk a Projekt által érintett régió mezőgazdaságának és gazdálkodóinak helyzetéről, problémáiról, szükségleteiről. Azt is feltártuk, hogy nagy igény van az Új Gazda Akadémia keretében létrejövő oktatási tartalmakra, az új, modern eszközök ismeretére, és megtudtuk, hogy a tananyagok fejlesztésénél mely részeknek kell nagyobb figyelmet szentelnünk.

Abban bízunk, hogy a C-AGRO-Dev Projekt nemcsakhogy sikeres lesz, hanem sokak számára mérhető haszonnal is jár majd, és ezt az eredményt sikerül hosszú távon fenntartanunk. De az emberi értékek teremtésén túl a természet szeretetének és megóvásának fontosságát is hangsúlyozzuk általa, hiszen ez jelenti közös jövőnk és túlélésünk zálogát.


Copyright © 2011. Study To Learn. All Rights Reserved.